JAPÁN KÉZIMUNKÁK Tezukuri mono

A hagyományos japán kézimunkák természetes anyagból készülnek.

Legyezők (sensu) általában bambusz- vagy más, famerevítőre erősített papírból, ritkábban textilből készülnek (bal oldalon). A teljes faanyagúakat vékony falapokból (az értékesebbek szantálfából) állítják össze (jobb oldalon).

Bambuszernyő (bangasa) törzse bambuszból, merevítői bambuszhasítékokból állnak. Ernyőjének anyaga viaszkozott japán rugalmas papír.

Nádtetős parasztház modellje (kayabuki-no iije). A hagyományos japán épület fala fából, teteje nádból, padlója kákából szőtt tatamiból, ajtaja pedig farácsra feszített rugalmas papírból készült.

Sáslevél-kalap (sugegasa). Sásból kézzel font fejfedő, ami gazdáját védte a nap ereje, az eső és a hó ellen.

Rizsszalma esőköpeny (mino) az Edo korszakban /1603-1868/ jelent meg először. Rizsszalmából szőtték akképpen, hogy a szalma szárait és leveleit egymást fedve az esőcseppeket lefelé vezessék.

Gyékénysaru (wala-ji). Kákából szőtt saru, amit a lábszárra tekert, ugyancsak kákából készült zsinórjaival rögzítettek.

Rejtettzáras értékdoboz (kumiki-zaku). A bamusz-intarziával díszített, lakkozott fadoboz néhány, oldalra kihúzható lécecskével nyitható- zárható. Azonban csak az képes kezelni, aki tudja, milyen sorrendben nyúljon a lécecskékhez.

Kalmármérleg fatokkal (tenbin-bakari). Egy sárgaréz bevonatú rúdból, mérlegserpenyőből és apró súlyokból áll. A rudat úgy felfüggesztették fel, hogy az, mérendő áru és súly nélkül vízszintesen álljon. A rúdon rovátkás beosztás jelöli a fonálhurokkal odaakasztható rézsúly helyeit. Nehezebb tárgyak mérésekor a súlyt a felfüggesztési ponttól olyan messze kell akasztani, hogy a mérleg szára vízszintbe álljon. Ilyenkor az aktuális rovátkáról olvasható le a mért súly.

Pénzes láda (zenibako). A középkori Japánban a ház rejtekhelyén tartott pénzes láda zenibako volt a mai a páncélszekrény elődje. A kulccsal zárható faláda sarkait vasalással erősítették meg. Gazdája a zárható rekeszben tartotta az értékesebb érméket, a papírpénzt és a fontosabb iratokat, s a fiókokban az értéktelenebb aprót.