GYALOGSÁGI ÉS IO SZIGETI TÁRGYAK Riku-gun to Io-tó-no mono

– Gyalogsági katonasapka (rikugun-no bóshi).
– Gyalogsági kamikazealakulat pilótaszemüvege (rikugun-no hikó megane).
– 97-es Shiki középtank motoralkatrész és lánctalprész /Saipan,1945/.
– 95.-ös Shiki könnyű-tank dugattyúrugója /Saipan, 1945/.         

 

Tárgyak az ostromlott IO szigetről

A japán hadvezetés Io szigetre telepítette 20, más adatok szerint 24 ezer katonáját. Parancsnokuk, Kuribayashi Tadamichi altábornagy azt az utasítást kapta, hogy az előrenyomuló amerikai hadsereget a lehető legtovább tartsák fel. A parancs gyakorlatilag azt jelentette, hogy megadásról szó sem lehet, az utolsó katonáig harcolni kell. Bár az Io szigeten elhunyt japán katonák nem tartoztak a kamikazekhoz, mégis sokan oda sorolják őket.

Az altábornagy a hegység-alkotta szigetet alagutakkal földalatti erődítménnyé változtatta. Az 1945 februárjában támadó amerikai hadsereg embervesztesége e szigeten felülmúlta a japánokét. 26 ezren sebesültek meg, közülük 6.800-an meghaltak. Japán részről 1.083-an élték túl a 36 napig tartó ostromot sebesülten, vagy fogolyként. Sértetlenül csak ketten maradtak. A háború után egyikük öngyilkos lett, a másikat soron kívül sintó pappá szentelték.

Az ostrom végső szakaszában a japán katonák éheztek. 7-12 főre jutott naponta egy doboz konzerv, vagyis fejenként egy késhegynyi. A vizük elfogyott. A barlangok mennyezetéről a hőség miatt lecsepegő párát felfogták, s így naponta mindenkinek jutott 1-1,5 dl. víz. Az amerikai hadsereg végül a barlangvilág bejáratára irányított óriás lángszórókkal tudta a védőket elpusztítani.

A sziget jelenleg zárolt. A homokos parton ma is rozsdás a víz a rengeteg repeszdarab miatt.

 

Kiállított tárgyak:
– Konzervdoboz Kuribayashi altábornagy bunkerjából (kanzume-no hako).
– Minta a repesz-szilánkos parti homokból (IO-to gégun).